Kosztolányi Dezső
|
Ba 29/03/1885, koe Szabadka ( re Subotica koe Serbia ) widavama vagee savsafa Magyara, Kosztolányi Dezső koblir. Gadikye tir tavesik va solokseropa ise veygadikye tiyir fayik koe artowarafa ervolia bak 1848. Bak 1901, koe Budapest Fela va taneafa ezla sanegar. Golde keyaksejera do tavesik va suteroteem, sol olda zo divlapur. Wetce nuyaf retik va ekul di askir. Bak 1903, va Suteroteem kotla ke Budapest denfir ise va Magyarava aptaca isu Germanava kiblar. Koe Wien tandon vayar aze bak 1905 ko Magyara dimlapir. Voxe lodame vayaratenuker, pune va felaklepa bokar, taneon koe yona winkafela az mali 1906 koe Budapesti Napló. Négy fal kőzőtt ( Wale balemoya rebava ) taneaf berpotamlarma bak 1907 zo sanegar. Bak 1908, vanpir tan nelkaf sutelasik va Nyugat ( Lenteka ) ganon reduyuna targafa virda. Mali 1908, sanegara va A szegény kisgyermek panaszai ( Arubareem ke sutaf jamik ) ezlalarma askir da Kosztolányi Dezső tir grupeyen is eresklaf ezlopik isu berpotik, vanpison tan lotcumpaf kaatoesik va warzaserna. Miltandon do Harmos Llona wenyusikya kurer. Arti tanda Adam nazbeikye di koblir. Bak 1918 va sanerotifa artowara is milon toza ke Dota seramon kiavar. Moi lubera ke Dota bak 1919, va warzafa vertuma volabrotcion kozanir. Bak 1921, koe Pesti Hirlap ( Budapest Vielfela ) nuyotafa fela dokobar, lize kali awalkera va yona ugalda iku suterotam iku munesteks iku teliz di sanegar. Wali 1922 is 1926 balemoy berpot zo sanegad : A véres kőltő ( Nero, forteykiraf ezlopik ) ( abduekrent gan Thomas Mann ) az Pacsirta ( Wulpa ) az Aranysárkány ( Lorda ) az Édes Anna ( Zijnafa Anna ), va inafa sposuca vanlatras kir koe jontika patecta remsuteyen. Gan miv in wetce tel inaf logijaf berpot Pacsirta zo krupter. Mecuuwes kobasik, va yona vedeyafa fela loote dokobar ise va yon divef ezlopikap isu berpotik kalmagyaravar aze bak 1930 vanpir taneagadesik va magyaraf Pen Club. Bak 1931, ko München in va Thomas Mann grupen mali 1910 worar. Bak 1932, va Poradro Diema Franca pu in ziluker. Golde xuvara ke viderevikeem, va magyaraf Pen Club griflir. 1933 tir milugalon tanda viele in va Esti Kornél ( Dubieranizdef Remsutesik ) tel lokotgrupaf berpotamlarm sanegar, voxen viele kax yon taneaf votcekvetaprist tozuwed. Nekev tcobara bak 1934 is yona olyaropera rotok vanlaumar. Bak 1935 in va Mária Radákovich, koswasik va yona ironokafa ezla, rungruper. Voxe kaikimon, ba 02/11/1936 koe Budapest awalker. Kosztolányi tir storkik ke magyaraf suteroteem. Kan ringaf martig va blikulaceem lidam wupeeem ke tumeayara pimtar. |
| ||||||||||||||||||
.jpg)
.svg){kind=icon}