Maximilien Luce

Teliz mal Wikipedia.
Maximilien Luce
1858-1941
Francaf lingesik

Maximilien Luce tir francaf lingesik isu zovdasik.

Blirizva[betara | va krent betá]

Maximilien Luce, warzalitevik[betara | va krent betá]

La ToiletteTcatera ), 1887

Kobapase, Luce va vudimes grabomeem al isker. Gan yon albasik zo grupecker neke gan saneg zavzar grupensene. Konakviele zo wonayar, voxe kotviele gogolason va pilkovafa kerdela ke warzekeem ke Luce : warzalitevaf lingesik, ok dalingesik va Ebeltaxo ok domegeem ke Seine, ok viltes yambik, ok garfelaf yunkesik... Dace gedruca ke inaf fitceem dile grivodjuyur. Zolonaf ksevasik, Luce tiyir tan lodezus korobik ke warzalitevaf lizor aze va darejemakevafe muxase cave vodjuyur. Va izvafa lingeropa dere dulapeyer aze va lodutcorafa liteva dimfiyir. Pulanyaf zovdasik, va pestanya va keskotuca ke ewava dere dikiyir. Tiyir donaf fintusik is dugapaf yunkesik.

Tueresklawera nope inafa ilkuca vas nuyaf yambik ape al mejer. Tiyir brunafe is dace plabafe gu kota poraca, numen kota rolona tiyir ezefa. Wetce elvaf arotievik, va kretuna gaderopafa viltera urdayar. Trace kota kazafa torigira, dere me abdikereleyer kase pimtara va dodelikafa blira va zikexa ke bontay ke dotayesik co vadjer. Voxen ostik vol djusauyur nume va kobarafe tame mepestakon pimtayar. Luce va fa is bagaliuca ke sugara lingeyer, ickrileson va yunkes fitc gu rankera va volmalyaceem.

Luce : direlitevaf lingesik[betara | va krent betá]

Une CuisineBurmotaxo ), 1887

Tumusatason va laptera, Luce taneon va exava vas yambudaf gretcasik vanikatcuyur. Mu Eugène Froment kobayar aze va sayakugal sopuyur ise ba lingexo ke Carolus-Duran ronobayar. Inafa taneafa grupena trutca tid evlon gu 1876. Tuke delafa ravera, mali toza va prantafa ksubera skuyur, kiblason va divrozara va vieleafa blira ke intafa anameda is darsaf patectoy. Bak 1887 dene Salon des Artistes Indépendants taneatomon wonayar. Batkane va Georges Seurat is Camille Pissarro is Paul Signac gorukon kakeveyer. Ban in va trutca yoltkirafa gu Tcatera lusteyer.

La Seine à HerblaySeine bost koe Herblay ), 1890
Port of London, NightLondon molt mielon ), 1894

Luce va warzafe ckane solzartese va ukeem banvielu ksubeyer. Voxe vol ikatcuson va upakafa disukera ke Seurat, va milsarefa tamava skeuson pimtayar. Va tizafa keska ke afi albayar ise va koafiawera ke nom lidam tcaza ke widavafa koafira mo lavek ke Seine bost lujapon luzdayar. Koe mweem ke ukakevaxara va lan bask vanzilis va lo ramiruk gu kseva trasiyir ise batcoba va inafi rali katiyir. Ugda dinena gan ksubera ke solzartena uka va muxara va ukafa gedeluca mekena bas lingesik va dodelikafa tamava ( Zazda ) luxeon tukuvayar.

Konak patectoy lingeyen koe Paris ok Saint-Tropez ok Breiza ok Normanda ok London tid ke katcalon vixasa yamba : Etol koe Camaret, Biradoma koe Toulinguet uul. Luce va sizunta ke awaltara koe inyona trutca va patectoy ke Geeka ( Molt ke Saint-Tropez ) fitcon divrozayar neke va mielafe detce ( Louvre berma is Carrousel za mielon ) isu nomafe ( Domega ke Seine bost koe Herblay ) abdialbayar ise va keska ke sel ke London ( Wiks va London ) karolayar.

Dere tiyir va lingesikany va delt, ickrileson va fitc gu nik : siakrafa liota ke Signac jotikye xowase van lingen grabom ; kuranafa trituca ke Félix Fénéon munestesik ; notafa vetcoyera ke Henri-Edmond Cross vanmiae stama is zova... Yambik va katcalafa ginsa dem delt va zolonaf korobik ke warzalitevikeem al isker.

Bal 1897-1900 rekola, inafa yamba wal warzaliteva adre ebgayana is lonuyafa darejemakevafa skura va kseva stibuskar.

Afi ke Ebeltaxo[betara | va krent betá]

Fonderie à Charleroi, la couléeJexe koe Charleroi is divtraspuxa ), 1896

Bak 1895 katecton gu jonvielera koe Bruxelles dositon gu Émile Verhaeren belgaf ezlopik, Luce do Théo Van Rysselberghe ko Charleroi lapiyir aze va Borinage gola banugale rabon vonewepesa kosmayar. Drolene gan bane tame bak diretanda gire lapiyir ise bak tulon 1897 az 1899 koe Sambre krant gire jonvieleyer. Remi batyona jonvielera, va tan intaf lotanuskaf enk lingeyer ise skuyur.

Va yamba ke Constantin Meunier belgaf lingesik isu balumasik nume bak 1896 va inyon grabom ta yunkera va Ebeltagarizik kawarzer. Voxe Luce va ilkapafa disukera va Ebeltaxo al plekur, lize kobara mielcekon is afizcekon dun zo skuyur. Me edavese tie mei yastviel keve batyona stama lize orikafa brucka ke dodelikeem va listuca ke ayafa sugara tcazedad. Yambik va gijarotifa ezluca ke bate tame ve gildayar, dure remstason va gevasa disukexa ke azakiaxe lize tey is ganta is jewesa yanta va warzafa keska pu albasik va mielafa koafira firviyid. Evodason i ksevasik va po ke kevaxaks ke izga is afi to koe Ebeltaxo cugeke satoleyer. Diveon, Luce va mielafa koafira gogolayar ise va zova ektudayar, gu flifa opeluca ke norkafa is azilafa vegedura is yona ontinafa keldega vikizasa is liota ke yon kawarn tezas va zida ke azekaxo.

Ugal ke vegedusikeem[betara | va krent betá]

Les batteurs de pieuxYon nukkougasik ), 1903

Arti decemda, vegedura va widavimpa va patectoy ke Paris mulon romplekuyur. Bak rumeugal, Luce va artazukareem ke Haussmann utcagadesik ta witafa widava al tcokeyer. Kobara kaiki Toleaf Gindugal jontikedje wan tiyid numen va abdumimakseem dikis va tamefa wonara ke 1889 azu 1900 dere di wiyir. Taneafa sarva ke widavimpa bak pereaksat ke 1900 zo taneasteyer. Batcoba anton tiyir toza ke torlera artazukatasa va Paris gu teca pradjapa remi jontika tanda.

Brostane gan disukexa ke « tuwitawesa widava », Luce va bat bifeem pokuon dizveyer. Bro enekeevik koe Italia, bro Fernand Léger porfeon, va bata kerdela ke wituca gu jontika trutca ektuyur. Va darkasaberopa is truj albayar, ise va refa artazukara mebevion pimtayar, gogolason va divefa kaatoera is cufa uka, kare litevindafa skurinda. Siakrafe gu fa ke vegedusik, vaon dun dizveyer, elimon stragason va zatca is tila is vageeem ke yona amidafa exava, is dere foalk is xeka. Afigasuteks ke bane sare nedid da tiyir sagafe gu geltruca.

Jiligase va tcokera va koblira ke warzaf firday, is djumese va pendera va seltafa milbava loon malyafa, Luce va lingera va grabomap bokayar, i va tulon Yon nukkougasik trutca oku Yon azekosik. Lingesik va witafa blira va nuyufa is ksevakirafa liteva ke stama bam levebgayar ise va prostewafa lingera koe lingexo gire tikiyir. Ta bunera va batyona loon bitonafa trutca, va tezik kudjusiyir ise kare pulotackafa nuva dem lingeyen vayaks is egas lordeks dioteyer. Tugradilana vola ke dodelik va izvafa lingeropa denfiyir.

Warzafa disukera va izvafa lingera[betara | va krent betá]

Une rue de Paris en mai 1871 ou La CommuneVawila ke Paris bak alubeaksat ke 1871 ), 1903

Jotapafe, Luce va zugafa rujara ke Versailles sayakaf milk kev Paris Dotikeem tcokeyer. Kultuca ke bata disukexa va ine tcalayar ise va inafa gaderopafa viltera parmon di trumeyer. Bak 1903, arti barsanda radimi banyona bifa, va trutca divrozasa va ban forteykiraf vieleem bokayar, kan Vawila ke Paris bak alubeaksat ke 1871. I yambik wetce izvalingesik volunt vanyeyer, voxe wetce lingesik va ugalackayana izva. Gu kosik va int volunt kopakoayar, i gu alto zuvdayano moe taneaf azed ke trutca estobana ko izga is folvon kevaxaso gu ksevakiraf lentoreem ke guazafa Montmartre revava. Bata trutca tiyir maluta ke enk dem grabomap ektuyun gu zixeem ke Paris Dota, i gu don Klibura va Varlin.

La Gare de l'EstEst golda ), 1917

Taneafa Tamavageja ve roidayar nume Luce kiblayar da va refa izva wina gan sayakik is melafokik di lingeyer. Va mallapira ke kevaliesik is dimlapira ke tildenik ik bakanik koe yona golda ke Paris rodizveyer. Trutca ke bane sare wazded da yambik va kota elimuca en al videyer. Ksevasik va sayakaf tantazukot faltaf az firnukaf wickiyir. Va trobindara ke cuga yasa is tila ke jontik gebes sayakik dere stragayar. Fandizaweyes izgon ice trist ke golda, bantan ton orikaf is elkaf yonak tigid ise tid brunaf gu xultusa afta koafisa va Paris ke Haussmann.

Kadimi geja, yambik koe Rolleboise toz grizideyer lize bak 1920 va mona urlickeyer aze va lana yamba lowiyon skuyur. Pradjapa gire zo bokayad voxen va sina loon sumuon dizveyer. Va konaka watsa ke taneafa liteva bam gire tikiyir : i va tulon tuwava kene Seine bost is kolavasik.

Le Drapeau rougeKeraf nilt ), 1910

Luce : zovdasik is yunkesik[betara | va krent betá]

Luce tiyir zovdasikany. Jean Bouin tane nutikye va bata skeura al divrozar : « Setiké da bak rumeugal, ine va jin ko Giverny den Claude Monet dostayar, dure vukison keno kelda disuketeson va kotcoba anameon tigisa is zovdatason, azen sielon gavepon dimlaniyiv numen va jin moe epiteem gobureyer, ton ucomeem kotraf gu "seroyki" inde yoltayar ».

Ostik batyona straga vere lingeyena, va loon tenukeyen delt ton enk ektuyun gu warzalitevaf nik goloplekut. Riaf zovdaks askon gu Seurat, izgakirapaf is afikirapaf, dere krulded. Isen yunkeks tikis va arotievafa virda isu nuyevafa tid.

Dere rupec[betara | va krent betá]

Trutceem ke Luce

Stragela[betara | va krent betá]

  • (fr) Denise Bazetoux, Paris, Avril Graphique, 2005 — « Notice bibliographique », dene catalogue.bnf.fr
  • (fr) Emmanuel Bénézit, Dictionnaire critique et documentaire des peintres, sculpteurs, dessinateurs et graveurs de tous les temps et de tous les pays, Paris, Gründ, 1999
  • (fr) Jean Bouin-Luce is Denise Bazetoux, Maximilien Luce : catalogue raisonné de l'œuvre peint, 2 vol., Paris, JBL, 1986, ISBN 2-906112-00-3
  • (en) Stephen Brown, Luce : the artist engagé, Ph. D. dissertation, Columbia University, New York, 2003.
  • (fr) Philippe Cazeau, Maximilien Luce, La Bibliothèque des Arts, 1982
  • (en) Russell T. Clement is Annick Houzé, Neo-Impressionist Painters: A Sourcebook on Georges Seurat, Camille Pissarro, Paul Signac, Theo Van Rysselberghe, Henri Edmond Cross, Charles Angrand, Maximilien Luce, and Albert Dubois-Pillet, Greenwood Press, 1999, p. 323-357
  • (fr) Collectif, L'Art social à la Belle Époque : Aristide Delannoy, Jules Grandjouan, Maximilien Luce : trois artistes engagés, Adiamos, 2005, ISBN 2-909418-26-X.
  • (fr) Collectif, Maximilien Luce : peindre la condition humaine, Somogy, Paris, 2000, ISBN 9782850564017
  • (fr) Maitron, Dictionnaire des anarchistes, Blirizvama
  • (fr) Marina Ferretti Bocquillon, Maximilien Luce néo-impressionniste, Giverny, Musée des impressionnismes, Milan, Silvana Editoriale, 2010.
  • (fr) Jeanne-Marie David, Maximilien Luce, en amitiés, portrait croisés, Point de vues, 2015, ISBN 978-2-37195-006-1
  • (fr) André Roussard, Dictionnaire des peintres à Montmartre , Paris, Roussard, 1999, ISBN 9782951360105
  • (fr) Adolphe Tabarant, Maximilien Luce, Paris, Éditions G. Crès, 1928
Maximilien Luce

Maximilien Luce

 Koblira  13/03/1858,
 Paris, Franca
 Awalkera  06/02/1941,
 Paris, Franca
 Vedeyot  Franca
 Eba  Lingeropa
 Serna  Direliteva
  Grabom 
  • La Toilette
  • La Fonderie
  • Notre-Dame de Paris
  • Une rue de Paris en mai 1871
  Tuveli icde Lingeropa 
  Tuveli icde Arotieva 
Madame Luce au balconLuce weltikya moe soza ), 1893
L'AciérieAzakiaxe ), 1899
Portrait de FénéonDelt va Fénéon ), 1901
Le quai Saint-Michel et Cathédrale Notre-Dame de ParisSaint-Michel etol is wevala ke Paris ), 1901
Constructions quai de PassyVegeduks moe Passy etol ), 1907
Cour de ferme à RolleboiseVeskkusk koe Rolleboise ), 1917